Egyszerűen nem bírom magam kipihenni. Nem tudom mennyit kellene aludnom ahhoz, hogy fitten és üdén ébredjek, de azt hiszem ehhez is radikális változásokat kell bevezetnem és korábban lefeküdni.
Valahogy ez a hirtelen meleg is megviselt, hát mese nincs... 30 fölött már ezt is megérzi az ember lánya :)
Hétfőn egy kisebb csapattal színházba mentünk. Pintér Béla: Titkaink című előadását néztük meg. Nekem tetszett. Szerintem jó arányban volt a dráma és a humor benne. Számomra élvezhető volt. Mondjuk a végére már sok volt a pedofília téma, de utána a "közönség beszélgetés"-en kiderült, hogy miért erre a témára volt kihegyezve a darab. A rendező is szimpi volt, szóval szerintem nem az utolsó darabját néztem meg :)
Tegnap este Zolival készültünk a Praterbe sétálni egyet és beszélgetni, s közben összetalálkoztunk Ádámmal (ismét az aluljáróban, ahol az utóbbi időben mindig, ha arra járok), így aztán 3asban ültünk be egy jó kis sörre :)
Jó volt a napi bonyodalmak után kiengedni kicsit a gőzt. Ahogy ma is... A mai napomról nem is akarok több szót ejteni. Idegroncs voltam konkrétan és nagyon kellett a mai futás. Annak ellenére, hogy testileg nagyon fáradtnak éreztem magam - nem nyújtottam le rendesen az utolsó két futásom után (izgultam is, hogy lesz meg a mai 10 km, amit beterveztem), de elég volt visszagondolnom a nap történéseire és el is illant minden testi nyűg. Ismét Gabival is Dáviddal futottunk, ma azért lazább tempót, de kimondhatatlanul jól esett. És a vége majdnem 12 km lett, ami nekem az abszolút rekord. Ennyit még sosem futottam, szóval van egy kis happiness :)
Kiengedtem a gőzt, s ma ismét arra jutottam, hogy végleg le kell zárom a múltam minden mozzanatát, a jókat is ... A mának élni és felépíteni magam. Mind egzisztenciálisan, mind pszichésen. Épp itt az ideje...
Elérkezett az ideje néhány vizsgálatnak is, amiket hetek óta halogatok, szóval, nem unatkozok.
Várom már a vasárnapot, hogy túl legyek életem első versenyén. Érdekes, hogy ez is milyen belső feszültséget okoz nekem ... azt hiszem, a szeptemberi Wachau maraton váltó után még bevállalok jövőre egy félmaratont (talán épp a vcm-on), s ezzel be is fejezem "versenyzői pályafutásom".
Csak mert büszke vagyok rá:
https://secure-nikeplus.nike.com/plus/activity/running/detail/6620000000010140833740055081228136700015?external_share_id=21D3AA56-EEBF-4279-9519-DC5458906C28&is_new_meta=true&fb_source=708
UI. Majd kifelejtettem a nap legfontosabb információját, Anikó barátnőm (a legjobbam) remélhetőleg már anyuka :) Reggel hívott, hogy már bent van a kórházban, akkor még nagyon gyengus fájásai voltak és azt mondták neki, talán ma meg lesz a bébi. Remélem azóta már Luca kívülről szemléli a világot és minden rendben ment :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése