Bringatúra és egyéb apróságok

Vicces volt a pakolás. Igyekeztem nem túl sok dolgot magammal vinni, csak a legszükségesebbeket és jól is sikerült megválogatnom a dolgokat, mindenből annyira és arra volt szükségem, amit vittem.

Kalandosan indult a nagy utazás. Kinéztem egy buszt, majd találtam egy vonatot, s ez utóbbi mellett döntöttem. A csavar ott kezdődött, hogy menetrend szerinti indulás előtt 15 perccel bejelentik - mikor venném a jegyet - a vonalon vágányzár van, a vonatpótló busz 10 perce elment. Neeeeeem, nem készültem felrobbanni. Dupla annyiért, átszállással, 1 óra csúszással persze odaértem volna Tapolcára. Természetesen az eredetileg kinézett busz akkor már rég elment. Szerencsére anyumék vittek be Győrbe, így átbattyogtak velem a buszhoz, gondoltam hátha szerencsém lesz ... na és volt is :D 4 percem volt a veszprémi buszig, amire gyorsan felpattantam, ott átszálltam a tapolcaira és addigra érkeztem éppen pont, mint a többiek :)

Dóri és Zoli is csatlakozott hozzánk első nap. Nem is sorolom mi mindent csináltunk a 4 napban, szuper időnk volt, jó etapokat lőttünk be, így kényelmes tempóban tudtunk tekerni. Kajáltunk, pihentünk közbe és mindig késő délután/este értünk a szállásra. Ott aztán jöhetett a megérdemelt csobbanás. A Tóniéknál töltött VB döntős este volt a kivétel, akkor a cél előtt 2-3 km-el elkezdett esni az eső és nem is akart abbamaradni. Ennek ellenére a paprikás krumpli megfőtt, a végére elállt az  eső, jöhetett a sátor állítás, majd a meccs. Na, a 3 éjszakából ott aludtam a legjobban. Első éjjel hajnalban fáztam, utolsó éjjel meg a nagy és zsúfolt kemping hátrányait tapasztaltam meg - nem egyedül. Horkolás, köhécselés, hajnalban már gyerekzsivaj és társai. No de sebaj.
Kerek kis napok voltak, nagyon élveztem, végre kikapcsoltam. És bár indulás előtt ott tartottam, ha hazajövök irány Bécs (megszoktam már, hogy nem kell minden mozdulatomról beszámolni és nem kérnek számon - na ezt otthon megint megtapasztaltam. Nagyon szeretem a szüleimet, szeretek itthon lenni, de akkor kezdett már sok lenni, pedig még csak pár napja voltam itthon.). Na de a társaság, a kikapcsolódás jót tett.

Egy napot rászánva az esküvői ruhavásárra, anyummal elmentünk shoppingolni. Mondanom sem kell, az első helyen, az első ruhába beleszerettem. De az ára miatt (majdnem dupla annyi volt, mint amit rászántam volna) még futottunk pár kört. Nagyon sokat próbáltam, de egyik sem tetszett úgy és állt úgy rajtam, mint az első álomruha. Vannak kétségeim, nem-e túl sok, dekoltázs, stb, de nagyon csini, letisztult és elegáns. Olyan Annás - nagyon magaménak éreztem :)

Ezek a napok már tényleg a pihiről szólnak. Voltunk pancsolni a familyvel, meg egy házaspár ismerőssel. Én jókat szaunáztam. Ma sokat napoztam és a lakásban is tettem vettem, olvastam, filmeztem és ez vár rám az elkövetkező napokban is.
Még lesz egy ügyintézős, vásárlós nap, talán a hétfő és csütörtökön is be kell ugranom néhány futós cuccért (akkor lesz akcióban), tervbe van egy kirándulás, aztán névnapozás és pénteken megyünk le Hartára Tamáshoz szülinapot ünnepelni.
A futások rendre elmaradnak és a nagyon betervezett napirendemet sem sikerült összeállítani, de nem is akarok rajta stresszelni most. Ellustultam picit, de néha ez is kell. Már csak 1 hét szabim van és úgyis jön a mókuskerék. Az augusztus meg totál be van táblázva. 2 napos Rax buli, lánybúcsú és esküvő, utána meg hazajövök és el is ment a hónap, meg vele együtt a nyár.
Ez az egy rossz egyébként, hogy nem én osztom a szabadságom. De valahol meg jó is azért, hogy sokkal több szabim van így, mint egy átlag dolgozó embernek. Jövőre már terveim szerint ez is más lesz....

Szabadság, szervezés

A szabadságom óta nem jelentkeztem.
Az utolsó két munkanapom elég húzós volt, sok melóval, keveredéssel, de aztán jöhetett a megérdemelt pihenés. Kedd este elmentem frizbizni, szerdán reggel még be kellett mennem az embergyerek iskolájába az ottfelejtett kabátját elhozni (csak hogy jól induljon a szabadságom), aztán robogtam haza. EU kártyát intéztem az unokahúgomnak, aki már hatalmas izgatottsággal várt otthon. Összepakoltunk neki és csütörtök kora reggel már robogtunk is ki Bécsbe.
Jó kis 4 nap lett volna, ha vasárnap már nem délelőtt kellett volna visszaindulni (de így is örültem, hogy pár napot velem tölthetett).
Azért a 3 nap is jó volt, folyamatosan mentünk. Eldöntöttem, hogy nem sütök és nem főzök és ez nagy könnyebbség volt. Egyedül a napi szendvicseket meg a reggelit készítettem el.
Becsatlakoztunk a Barbi és Zsuzsi vezette SCA csapathoz, voltunk múzeumban, állatkertben, óriáskerekeztünk, összességében kerek napok voltak. És meglepően jó volt a kiscsaj, rosszabbra számítottam, több hisztire és több ellenkezésre :D Azért vasárnapra így is elfáradtam.
A hét már a pihenésé volt. Voltam dokinál, aki megnyugtatott és ez bearanyozta a szabadságomat :) Elmentem fodrászhoz és meglátogattam Anikó barátnőmet Luca babájával. Mindig is szép volt a csaj, de nagyon jól áll neki az anyaság, csak úgy virul. Bár furi, olyan szürreálisnak és hihetetlennek tűnik, hogy anyuka lett és az a csöppség a karján az ő pici babája :)
Azt gondoltam, majd őket látva megjön a kedvem az anyasághoz, de nem. Még nem jött el az az idő, úgy érzem. Időm van, pasi meg úgysincs a láthatáron, úgyhogy ezen nem is kell stresszelnem egyelőre :)

Voltak terveim a szabimra, el akartam menni Passauba, de ezt a programtervet töröltem. Vettem futócipőt - ez már időszerű volt, a régiben több, mint 700 km benne volt -, sátrat, augusztusban meg esküvő - arra még ruha is kell - és lánybúcsú és mind e mellé persze szeretnék a bécsi csapattal is ide oda mászkálni és minden nem fér bele sem időbe, sem keretbe.

Azt még nem adtam fel, hogy 1-2 napra magányomba zárkózok és elmegyek valamerre, de lehet majd csak itthon.

A hét a balatoni bringa túra szervezéséé is volt. Lefoglaltam a szállásokat, részleteket egyeztettünk, most úgy tűnik minden a helyére került, már csak indulni kell - na meg nekem bepakolni, az jó kis mulatság lesz még :D
Várom a sátrazást. Gyerekként is imádtam sátorban aludni és ez nem változott azóta sem. Csak az időnk legyen jó, a többi nem számít :)