Erkélyparty vol.1

Szuper volt a pénteki napom! Nem volt sok melóm, azt is én osztottam be, így viszonylag korán végeztem.
Még bevásároltam az utolsó fontos dolgokat, otthon előkészítettem a terepet és jöhettek a vendégek :)
Jó kis party lett. Izgultam, hogy mikor jelenik meg valamelyik szomszéd, hogy hangosak vagyunk, de egyrészt nem voltunk olyan nagyon hangosak, másrészt meg jó fej szomszédaim vannak. ;-)

Szóval szépen lassan érkeztek a vendégek, mindenki hozott valami enni, inni valót, én is sütöttem és készítettem néhány kenyérre kenhető pástétomot (sikert arattak, még a lencse is - pedig azt gondoltam a srácoknak bizti nem fog ízleni). Tóni sokat segített a kiszolgálásban, felszolgálásban, egyedül nem is bírtam volna. Jókat beszélgettünk, nevetgéltünk, jó volt a hangulat. Olyannyira, hogy Gabiék és Dávid negyed 3kor mentek el :D

A szombati is egy nagyon kerek kis nap volt. Tudtam volna még aludni, de 10kor kimásztam az ágyikóból (fél 4kor feküdtem le végül), eltakarítottam a maradék romokat, elmentem shoppingolni, majd hívtak az Alte Donauhoz pancsolni (nem szeretem a Duna vízét, így csak napoztam). Utána a Kanalhoz mentünk meccset nézni, s a napot a Donauinselfest helyett Barbiéknál zártuk. Kaptunk isteni finom hortobágyi palacsintát.
3 napja nem igazán tudok enni, de azt még most is bevállalnám :))
Hazafele leszálltam korábban a metróról és sétáltam egyet. Nagyon jól esett, kellemes nyári este volt.

A mai napot pihenéssel töltöttem. Kialudtam magam végre :) délelőtt napoztam, aztán szépen elrendeztem a tennivalóimat, s közben egyet egyet elfeküdtem szunyókálni. Kellett már egy ilyen nap. Késő délután bevágtam magam egy kád forró vízbe (vagy elfeküdtem, vagy huzatot kapott a nyakam, de alig bírom mozgatni - voltaren és sport krémen túl is), hátha az segít. Ideig óráig jó is volt. Ez biztos megint lelki eredetű - makacs nőszemély vagyok, mese nincs. Úgy volt, hogy találkozok Zolival, van mit megbeszélnünk, de végül eltoltuk holnapra. Remélem összejön.

Már csak 2 nap meló van és megkezdődik a jól megérdemelt szabadságom :)))
Kerek hétvége volt, hosszúnak is tűnt a sok progi miatt és feltöltődtem. Nagyon kellett ez már nekem!

Vegetálva,de az újjászületés útján

Ez a hét nem az én hetem ... Már nagyon érzem a szabadság szelét és kimondhatatlanul várom! És vágyok a levegő változásra!

Az életem nem egészen úgy alakul az utóbbi időben, ahogy szeretném és ezért senki mást nem okolhatok, mint saját magamat. Picit úgy érzem, kimerültem, elfáradtam és nincs tovább. Élvezem minden percét annak a pörgésnek, ami körül vesz, de éppen ezért nem volt időm csak magammal foglalkozni. S most ennek iszom a levét. Kiégtem. S be kell ismernem magamnak, hogy most kell a pihi, hogy csak magam legyek. Átértékeljem az életemet, mi az amit elértem, amit el akarok még érni. Mire vágyok, hol vannak a korlátaim, s a legfőbb dolgot kell megtanulnom, hogy önmagamban vagyok biztonságban és senkire nincs szükségem ahhoz, hogy boldog legyek. Túlságosan ragaszkodom az emlékeimhez, emberekhez, akik közel állnak és álltak a szívemhez. Őket el kell engednem. Ez különösen fájó, ha egy olyan embert kell elengedni, akire az életemet is rábíztam volna gondolkodás nélkül. Akit félszavakból megértettem, mert annyira egy hullámhosszon voltunk. S ez már múlt idő. Ha már nem tudunk pozitívan hatni egymásra, akkor mese nincs, változtatni kell. Lazítani a kapcsolaton. És ez ugyanúgy fáj, mint minden változás az ember életében.

Ezzel a szabadsággal életem egy teljesen új fejezete kezdődik. Nem tudom, hogy mit hoz a jövő. Azt tudom, hogy most össze kell szednem magam, terveket szőni, célokat kitűzni, határidőkkel. Mert máshogy nem működik.

Péntek estére összehívtam egy kisebb körű (a lakás és az erkély szűkössége miatt) erkély partyt. Remélem jól érzi magát majd a nép és hogy én is picit összeszedem magam. Ha nem készültem volna ennyire előre, lemondanám ... meg a balatoni bringázást is. Nem vagyok nagyon társasági hangulatba. De ha egyszer valamit megígértem, azt be is tartom, bármi áron.

Jövő héten hozom ki az unokahúgom, kíváncsi vagyok, hogy bírom a kis kamasz hisztiit és hangulatingadozásait. Bár szerintem nem lesz gond :) Én igyekszem türelmes lenni, ő meg majd szépen alkalmazkodik picit hozzám.
Anyuékkal is jó lenne elmenni valamerre pár napra, majd kiderül mikor és mi lesz belőle.
Idén is tervezek pár napot csak egyedül tölteni. A fejemben erősen motoszkál Passau gondolata. 2-4 nap, csak én, meg a 3 folyó városa (Deriflüssestadt) :) Gyönyörű az a rész, ahol az Inn, az Ilz és a Duna találkozik. Olyan kis nyugodt, melankólikus városnak tűnt néhány éve, első blickre. És éppen erre vágyom most. Nyugalom, csend, béke, magány és gondtalanság...

Hosszú hétvége

Úgy is volt, vasárnap kimentem futni és lenyomtam 10 km-t. Egyszerűen szuper volt! Bár a vádlim még mindig rendetlenkedik, arra jobban oda kell figyelnem. És persze be kell szereznem egy új futócipőt, mert ebben már benne van bő 700 km és érzem, hogy nem azt nyújtja már, mint az elején.

Rövid volt a munkahét, de sokat melóztam, volt tennivaló bőven. Estére mindig nagyon fáradt voltam, de ettől függetlenül minden nap volt progi. Hétfőn Gabi, Tóni és Marci ugrott fel, hogy megbeszéljük a balatoni bringra túra részleteit. Kedden délelőtt megcsináltattam a Vorsorgeuntersuchungot (a héten lesznek eredmények - csütörtökön megyek vissza), este pedig a szokásos frizbi után megint elmentem futni. Éreztem a vádlim rendesen :-/
Szerdán Wungarn est volt, de ott nem maradtam túl sokáig. Néhány ismerőssel összefutottunk ott, majd csatlakoztunk a Kanalon egy másik csapathoz, meccset nézni. Végül én maradtam a srácokkal (Ádám, Dávid, Zoli), ők söröztek, én meg alma fröccsöztem és jókat beszélgettünk. Éjfélkor még ettünk egy falatot a Schwedenplatzon. Én onnan hazasétáltam és  2 körül ágyba is kerültem.
Csütörtökre Zsuzsi tervezett egy kis bringázást. Vaciláltam menjek-e vagy maradjak, mert dolgom lett volna itthon is, de végül mégis elmentem. Tekertünk egy jót. Ott volt Zsuzsi tandem partnere is, így tudtam egy kicsit a németemet is gyakorolni :)
Hazafele beugrottam Mónihoz, éreztem, hogy beszélnünk kell és jó is volt, hogy felmentem hozzá :)
7re sikerült hazaesnem. Még reggel bedagasztottam az egyik sütit, azt gyorsan összedobtam, meg 2 másikat is és megint éjfél lett. Még készülődtem az elkövetkező 3 napra, hiszen Dávidhoz mentünk Salgótarjánba és Zoli reggel 8ra ígért jönni értem.
6kor keltem, hogy még összepakoljak és mindent elrendezzek, amit éjjel már nem volt erőm. Felvettük Tóniékat is és fél 9kor már úton voltunk :)
Beugrottunk Zoliékhoz, ahol az anyukája már reggelivel várt minket. Kész terült terülj asztalkám volt sok sok finomsággal. Hosszú volt az út, de sokat nevettünk, beszélgettünk. Dávidék lejöttek elénk és beugrottunk bevásárolni.
Dávid egyébként szuper házigazda volt. Vacsira lecsót csináltunk, ki ki közben felállította a sátrát, s folyamatosan érkeztek az emberkék. Jó kis este lett :) Tiszta tábor hangulata volt. Volt tábortűz, Dávid gitározott és énekeltünk. Ettünk és ittunk. Beszélgettünk, táncoltunk, ahogy kell.
Én fél 3kor feküdtem le, de fél6ig egy szemhunyást nem aludtam. Hol azért, mert fáztam, hol azért mert a társaság egy része még bulizott. Aztán 4 után kikukucskálva a sátorból leinvitáltak naplementét nézni (én biztos voltam benne, hogy a dombok mögül majd csak 1 óra múlva bújik elő).
A nép elvonult, csend lett, én meg úgy gondoltam, ha már eddig fent voltam, azt a fél órát már kibírom és megnézem ahogy előbukkan a napocska. Gyönyörűséges volt.
Sokat nem aludtam, tán 3 órát. Reggeli mosdás, reggelizés után pedig elmentünk túrázni egyet. Talán jobb lett volna maradnom. Az emelkedőket nehezen viselte a vádlim. Visszaérve tettünk még egy bevásárló kört Dáviddal, vacsiztunk és én elfeküdtem, mert hihetetlen fáradt voltam. Sikerült is 2 órát aludnom. Pici frizbi, ami felélesztett és indulhatott az este. Én még talán életemben nem ittam ennyit egyszerre és nem is éreztem ennyire jól magam nagyon nagyon régen. Erősen spicces voltam, de szerintem abszolút vállalható volt :)
Na aznap sem sokat aludtam. Utolsók között bújtam ágyba 3kor. 6ig aludtam, mint akit fejbe vertek. Onnantól már csak 1 órát. Lassan éledezett  a csapat. Pakoltunk, megettük a maradékokat, tettünk egy röpke túrát, majd Dávid anyukája várt még minket egy kávéra és sütire, s  fél5kor indultunk haza.
Beugrottunk hozzánk (Gabi, Tóni, Zoli, Dávid és Bea) , bemutattam a szüleimet, ettünk egy falatot, megmutattam nekik a Duna partot és indultunk Zoliékhoz. Ott ismét egy isteni sütit kaptunk (túrótorta, aminek a receptjét szintén elkértem), Zoli bepakolt és indultunk is. Én fél12re értem haza.
Csak annyit erőm volt, hogy beleessek az ágyba. Minden tekintetben hosszú hétvége volt, de ismét nagyon jó társasággal, sok sok nevetéssel, egy két mélyebb beszélgetéssel fűszerezve. Nem is tudom igazán szavakba önteni.

Hétfőn nagyon nehezen mentem melózni. Este csak arra vártam, hogy leüljek és picit magammal foglalkozzam, visszatérve a hétköznapokba, nőnek érezzem magam.
A kedd sem indult sokkal könnyebben. Akármennyire mondogatom, h majd alszom, ha meghalok, azért érzem, hogy a szervezetem regenerálódna. Ennek ellenére elmentem megint frizbizni, s kilátásba helyeztem egy futást is, de végül azt mégis kihagytam.
Most meg gondoltam befejezem ezt a pár sort, amit reggel kezdtem el :)

Jövő héttől  szabadság, már hihetetlenül nagyon várom!!!! Főleg, hogy jön Mesi velem ki :) Remélem élvezni fogja minden pillanatát. Én igyekszem mindent megtenni érte ...

UI: Képek a folytatásban,  ha megkapom őket Zolitól :)

Fürdözes, foci es dolgos hetvege otthon

Szerdan eletemben elöször fürödtem Becsben a Dunaban. Na jo... Annak holtagaban. Viszonylag kesön vegeztem, nem volt semmihez kedvem es el is bizonytalanodtam, hogy akarok-e egyeltalan fürdöruhat huzni (önertekelesem es önelfogadasom megint a beka segge alatt). De eröt vettem magamon es ugy döntöttem, el kell fogadnom magam olyannak, amilyen vagyok es persze tovabb dolgozni azon, hogy olyan legyek, amilyen lenni szeretnek...
A csütörtöki estet pihenesre szantam. A dokinal eleg hamar vegeztem (meg is van a velemenyem az ellatas szinvonalarol - kertem is otthon privatban idöpontot, mert a sajat dokimban es szememben azert jobban bizok). Kineztem megint egy turacipöt (persze felesleges kört futottam - az egiek sem akarjak, h turacipöt vegyek :D), aztan Ingriddel futottam össze, akitöl elhoztam Ati satrat es csacsogtunk 1 orat :)
Zoli hivott meg közben, hogy felugrana meg meccsnezes elött, s mondtam meglatom, lehet vele is tartok. S ugy is lett :) A Becsben töltött 7 evem alatt nem volt ilyen es nem is tudtam volna elkepzelni, hogy egy testileg es lelkileg faraszto nap utan meg kimenjek a Donau Kanalra, a kellemesen meleg betonra leülve foci VB-t (!!!!) nezni. Nem bantam meg, hihetetlen hangulata volt. A közösem zümmögött uuuuhhhh- es aaaahhhh-k :D lustig volt es Spaß gemacht :)
Aztan nagyon jo kis hetveget töltöttem otthon es nagyon gyorsan el is telt. :)
Penteken elmentem melozni, szerencsere otthon volt a fönököm es idöben le tudtam lepni. Penteken meg ott volt az unokahugom ( aztan vegül meg szombaton is maradt) es persze mar az elsö 10 percben azt kerdezte, mikor jatszom vele. Ki tud nyüstölni 3 perc alatt. De azert kimentem vele picit tollasozni. Kiderült, hogy a sogornöm kiengedi hozzam julius elejen par napra, annak örültem. Szeretnek sok sok elmenyt szerezni neki. Meg ki kell gondolnom mit nem latott eddig es egy komplett 4napos progit összeallitani.
A szombat eleg lightosan indult, aztan bementünk mi csajok shoppingolni, este megint labdaztam vele, lenyirtam a füvet (apu gyengelkedik es ezzel tudtam segiteni), feltettem a szunyoghalokat az ablakokra (ez minden even az en feladatom, csak iden picit kitolodott).  A szobam kitakaritasa mar mara maradt, de az is meglett vegül.  Viragokat is ültettem, delutan pedig kifeküdtem napozni, szerintem hason elszunditottam, mert eleg piros lett a hatacskam... Most meg uton vagyok vissza Becsbe. Ma valahogy meg maradtam volna, de lesz ma meg kint is dolgom. Holnap este meatingelünk a balatoni bringa tura miatt es arra meg utana kell neznem dolgoknak.
Beszeltem Aniko baratnömmel is, mar nagyon varom a szabit, hogy meg tudjam latogatni öket :) jol megzabalgatom Luca baba összes piciny porcikajat :)))
A heten lesz megint frizbi es hetvegere megyünk Salgotarjanba Davidhoz. Ezt is ugy varom, mint a Petinel töltött hetveget. Tiszta tininek erzem magam, aki varja a nyari taborokat :D

Vonatra szallas elött meg beugrottam nemi frissitöert es tapanyagert az utra. Meg filoztam, hova is menjek... Es itt jön az, hogy mindig minden okkak törtenik. Mar 2 hete is kerestem a Runner's magazint, sikertelenül... Es most itt volt 1db :))) Be is fejezem es beletemetkezem az informaciohalmazba :)

Ahogy olvastam a cikkeket, töltött energiaval. Elötte is gondoltam, hogy kimegyek futni, most viszont mar biztos vagyok benne. Mennem KELL :)))

Pünkösdi hétvége

Pénteken már nagyon be voltam sózva a hétvége miatt. :)
Zoli értem jött 6ra, a többiekkel pedig egy városon kívül eső benzinkútnál, az autópálya mellett találkoztunk, hogy onnan elvezessen minket Peti. Karavánban vonultunk, 4 autóval 7en. Enyhe luxusnak számított, hogy ennyi ember ennyi autóval ment, de a hétvége folyamán nem maradt mindenki végig ott. S végül jól is jött ez így ki.
Szóval a szállás (Petiék nyaralója) elfoglalása előtt bevásároltunk, mi csajok, kibontakozhattunk és jól telepakolhattuk a kocsit :D a srácok meg fizettek és pakoltak a pénztárnál. Mókás volt.
Vacsira pizzákat sütöttünk, közben megérkeztek Renátuszék is és csaptunk egy görbe estét. Elég későn sikerült ágyba bújni, de másnap nem kellett hajnalban kelnünk. 9kor kezdett éledezni a csapat, Zoli közben lelépett intézni a saját ügyeit. A reggeli után pedig nekivágtunk a kék túra kőszegi szakaszának. 20km-es távot tettünk meg, sok sok emelkedővel. Nagyon meleg is volt, de szerencsére a források segítettek bennünket frissen tartani. Az utolsó pár kilométeren már volt szenvedés, de igyekeztünk elütni az időt, elterelni a gondolatokat énekléssel. Egy kis ízelítő:

Visszaérve mindegyikünknek nagyon jól esett a fürdő, hajmosás, tiszta ruha :) Ezután pedig jöhetett a jól megérdemelt vacsora a helyi csárdában, ahol finomabbnál finomabb falatokat kaptunk, nagyon jó áron, kedves kiszolgálással és persze az éneklés itt is folytatódott, még a hazavezető úton is.
Nagyon kellemes idő volt, kiültünk a teraszra, iszogattunk, eszegettünk, jól éreztük magunkat :) Másnap azért időben kellett kelnünk, hogy a távozók időben útnak tudjanak indulni, na meg persze mi is, hiszen 4ünkre várt még egy röpke 10km-es túra. Reggeli után könnyes búcsút vettünk a többiektől, a srácok bevittek Kőszegre egy kocsit (oda vezetett az aznapi túra és hogy vissza már ne kelljen gyalogolnunk, így oldottuk meg). Aznap is szuper volt, sok szúnyoggal, baromi hőséggel (még az erdőben is), de az Óház kilátói panoráma kárpótolt mindenért!
A túra végén beültünk egy étterembe Kőszeg főterén, ettünk egy jót, irány Cák, gyors ruhaváltás és robogtunk tovább a rohonci strandra. Nagyon szép kis környezete van annak a tófürdőnek. A víz nagyon hideg volt és tisztának sem volt nevezhető, viszont kellemes volt megmártózni benne (bár mi Beával nagyon kis bátortalanul indultunk neki). Estére eléggé lehűlt az idő, így fürdés után az emeleten folytattuk az estét, rabló römivel, unoval egy üveg bor társaságában. Viszonylag időben ágyba kerültünk, már éjfélkor (előtte mindig 2 körül sikerült lefeküdni). Másnap időben keltünk, kitakarítottuk a házat, elpakoltuk a cuccaink nagy részét s indultunk Sárvárra, de előtte megnéztük a Jáki templomot.
A Sárvárra jutás és a strandra bejutás is elég nehézkes volt, de megérte :) bejutottunk, csobbantunk, csúszdáztunk, labdáztunk, mókáztunk.
A fürdőzésbe Zoli nővére is becsatlakozott. Én egy nagyon kedves és szimpatikus csajszit ismertem meg benne. Ő picit korábban otthagyott minket. 6körül indultunk végül vissza Cákra, hogy még emberi időben visszaérhessünk Bécsbe. Zolival még beugrottunk hozzájuk, megismerhettem a szüleit is a nővére után. Kaptam nagyon finom gyümölcslevest és a muffin recept mellé egy üveg narancslekvárt is. Már alig várom, hogy kipróbáljam :))

Röviden és tömören ennyi volt a program. De szavakkal le sem tudom írni, hogy mennyire jól éreztem magam, mennyire feltöltött ez a hétvége, annak ellenére, hogy nagy pihenések és alvások nem voltak. Aktív hétvége volt, jó társasággal. Örültem, hogy Beával és Petivel is sikerült beszélgetnem. Annak pedig különösen, hogy Zolival is sikerült végre megint négyszemközt beszélgetnünk, lévén, hogy ő vitt és hozott. Már hiányzott.

Ma nagyon nehezen mentem dolgozni ... kedvem sem volt, a meleg miatt erőm sem ... és sok értelmét nem is láttam, hisz a főnököm és a főnökasszonyom is otthon volt. Ráadásnak meg a takarító nő is, aki halálra idegesített ma. Állandóan beszólt és ezt baromi nehezen viseltem. Aztán 5kor leléphettem, itthon váltottam pár szót Zsófival és robogtam ki a Praterbe frizbizni. Na ma nagyon nem voltam formában ... Szégyelltem is magam, de azért volt egy két jó pillanatom is. Utána beültünk a szokásos frissítőnkre, ezúttal csak almafröccsöt ittam és utána mentem futni. Na, az sem ment olyan jól, de legyőztem magam és a 8km-ből 2őn megint intervall futásokat csináltam. Picit el vagyok keseredve, hogy a formálódásom nem egészen úgy alakul ahogy szeretném ...de ez sajnos a saját akaratgyengeségem ... össze kell most már igazán kapnom magam, mert augusztusban esküvő és tényleg jó formában szeretnék lenni.

No, véget ért a móka mára, aludni kell, mert megint nem fogom kipihenni magam. Pedig holnap fürdőzés az Dunán lesz az esti progi.
Képek még jönnek, meg egy videó is, ha sikerül valahogy elforgatnom, de erőm már nincs foglalkozni vele és feltöltögetni.

Irány Cák - Kőszeg

Elég pörgős héten vagyok túl és még nincs vége :D
Minden nap volt délelőtt és este is valami programom. Hétfőn próbáltam egy tisztességes túracipőt beszerezni, de persze az, amit kinéztem nem volt, ami meg tetszett, nem volt a méretemben .. hát ez az én formám.
Ezen a héten át tettük a frizbit keddre, el is döntöttem, hogy én bizony utána még elmegyek futni. Nagyon elszántnak éreztem magam. Aztán a játék közben már éreztem, hogy ebből nem is olyan biztos, hogy lesz futás, rohangálok én eleget :) Végre sikerült időben kiérnem és a bemelegítésre, kis oktatásra is odaértem.
Utána beültünk szokás szerint sörözni. Megittam egy radlert  és akkor jött a késztetés, hogy ma nekem akkor is futnom kell. Ha többet nem, 3-4 km-t, de mennem kell. És milyen jól tettem, hogy elmentem :)
Végig zakatolt a fejemben, amit Mónikával beszélgettünk és sikerült ismét kiadnom magamból mindent. Úgy érzem jó úton haladok :) Na és a pár kilóméter végül 6 lett és ennek is nagyon örültem.
Tettem bele jó 2 - 2,5 km-nyi intervall futást. Elképesztő, hogy mennyire más izomcsoportokat mozgat meg. Ha alakulni akarok még, akkor ezt mindenképpen folytatnom kell :)
Mónit is áthívtam valamelyik estére, nagyon régen beszélgettünk már kettesben és még itt volt Atitól kapott bor is, amit Mónival "kellett" meginnom :) Szerda este jött végül, jó kis beszélgetős, erkélyezős, csajos napzárás volt. Nagyon jól esett, hogy mindketten meg tudtunk igazán nyílni és a bizalmába fogadott.
Rengeteg dolgot terveztem még aznap estére is, de végül abból sem lett semmi :D
Minden napra beosztottam, mit mikor fogok megcsinálni, de persze, hogy minden ma délelőttre maradt :D Sütés, hajfestés, összepakolás a hétvégére és egyéb női dolgok még ... De végül szinte mindenre sor került. Amire meg nem, azt megcsináltam délután :)
Most már izgatottan, szinte útra készen, körömlakk száradás közben írom ezeket a sorokat :)
Még egy gyors tusolás, felöltözés, pici smink és induláááás :) Már nagyon várom!!! Nem is értem miért vagyok ennyire bezsongva :D
Jó lett volna ma még futni, de nem fért bele sajna az időmbe ... Talán ha 7 helyett 6kor keltem volna. Elvinném a futócipőm, de így is olyan sok cuccom van a sütik miatt, hogy meglát Zoli és kitér a hitéből (az ő autójával megyünk) :D

Robogok is tovább, elvileg ca. 1 óra múlva jönnek értem (előttem felveszi még Petit és Beát), Dóráékkal megy egy benzinkúton találkozunk az autópályán :) És indulhat a karaván. ÉS egy szuper hétvége, csupa napsütéssel, jó idővel, túrázással, lazulással és fürdőzéssel :))