A bringa túra után még volt egy kis időm otthon, sikerült töltődnöm. Sok dolgot beterveztem még, de ilyen vagy olyan okból aztán elmaradtak.
Időrendi sorrendben Tamás szülinapja következett, Hartán. Nagyon jó kis buli volt és tanulságos is számomra: bort pálinkával NE keverj! Nagyon beteg voltam, olyannyira, hogy másnap semmit nem ittam vízen kívül. De a hangulat, a társaság ismét adott volt és megismerhettük Tamás párját is. :)
A szülinapi hétvége után vissza kellett rázódnom a dolgos hétköznapokba. Be kell vallanom, nehezen ment. Egyre kedvetlenebbül járok melóba. Érzem, hogy őröl fel, szép lassan és egyre erősebben tombol bennem, hogy: VÁLTS!!! Annak ellenére, hogy bár picivel (elviekben) többet kell dolgoznom, de kapok fizetés emelést. No ennek mértékéről majd jövő héten tudok többet, de ugye sok kicsi sokra megy és örülünk minden apróságnak :)
Ezután következett a RAX. Hú, hát az egy nagyon emlékezetes 2 napos túra marad - főleg hogy már reggel eltévedtem, pedig csak a találkozó helyet kellett volna megtalálnom :) 18!!!!an mentünk fel a hegyre, elég komoly szintemelkedés produkálva - szerencsére a józan ész győzedelmeskedett és egy szolidabb útvonalon mentünk fel, mint az eredetileg tervezett - itt meg kell említenem, hogy az eredeti útvonalat látva, gyorsan megkötöttem az éves Alpenverein tagságot, hátha hegyi mentésre szorulok. Így is kemény volt, de egész jól bírtam, önmagamhoz képest. Felérve megittuk jól megérdemelt sörünket, majd ismét útra keltünk picit. A vacsi elfogyasztása és önmagunk rendbe tétele után jöhetett ismét a jókedv, móka és kacagás. Activityztünk, de nem ám akárhogyan! Fiúk kontra lányok. Jó, mondhatnám, hogy a józanság győzedelmeskedett az alkohol felett, ám mégsem :P Szóval mi lányok legyűrtük a magukat nagyon agyafurtnak gondolt pasikat :D
Régen nevettem annyit, mint akkor. Éjjel persze valaki nagyon jól aludt, valaki nagyon rosszul - én az utóbbiak táborát gyarapítottam. De hát mit vár az ember, ha másik 6 társával van összezárva egy szobába - és akkor nálunk még nem is nagyon horkoltak.
Az ereszkedés már könnyebben ment, legalábbis én nagyon élveztem. Egy tartalmas késői ebéd után érkeztünk vissza Bécsbe. Nagyon jó élmény volt! Még sok ilyet! :)
A dolgos hét után jöhetett Ági barátnőm lánybúcsúja. Elég nehezen indultam neki, nagyon fáradt voltam és nem éreztem toppon magam - végül később is indultam, mint terveztem. Orsival már ezer éve nem találkoztunk, de jót beszélgettünk - a buli után náluk aludtam. Jött Zsófi is, a lakótársam és a csajok jó részét már azért innen onnan, ha mást nem hallomásból ismertem. Azt gondoltam, anyukák lévén majd kis lightos party lesz, 10kor lelép mindenki. Aha ... én már 11kor bealudtam volna, a többiek még nagyon kis virgoncak voltak. Arról nem beszélve, hogy majdnem szégyenben maradtam, annyi koktélt megittak - én rosszabbul bírtam az alkoholt :D
A buli utána förtelmes volt. Amit ott nyomtak, azt zenének nem lehet nevezni, de ebben szerencsére az ott lévők 99%a osztotta a véleményünket, kb 3 ember táncolt. De az élmény szupi volt, lightos kis lánybúcsút hoztunk össze, s a végén mindenki derült :)
Vasárnap aztán jöttem vissza Bécsbe, s ismét kezdődhetett az újabb munkahét. Szerencsére csak rövid... Szerdán sokat dolgoztam, de csütörtökre csak pár órára kellett átmennem. Összeraktam a maradék kis motyómat és indulhattam Sopronba Alíz barátnőmhöz. Szerencsémre Zoli is ment haza aznap, s hozzá betársulhattam, így még kellemesen is telt az út. Úgyis már nagyon régen beszélgettünk.
Amikor már kezdtem érezni, hogy kimerülésemet lassan nem lehet überelni, akkor jött persze az esküvő :)
Csudiszép napokat töltöttem Alízékkal. Annyira tündéri a kislánya, már már idillinek mondanám az ő kapcsolatukat. Annyira jó volt látni, s ilyenkor persze elgondolkozik az ember, mennyire jó lenne egy ilyen csöppség. Eleinte kis bátortalan volt, de aztán szépen belejött.
Az esküvő is nagyon jó volt. Külső szemlélőként szinte tökéletes :) És persze a 2 szertartáson (egyházi, polgári) is meghatódtam, aztán pedig a kisfilmjük vetítésén ... Addig bírtam, míg meg nem jelent a "főiskolaibankettesközösbarátnős" képünk :)
Be kell vallanom, azért volt egy pillanat 1 óra táján, amikor erős depresszív hangulat fogott el és inkább kimentem levegőzni 1 órácskára. Sok sok gondolat motoszkált a fejemben, az elmúlt 1 év történései. Megelevenedtek kellemes pillanatok és előjöttek elég mély érzések is. De ez Ágiék nagy napja volt és nem akartam, hogy mindenki ott siránkozzon felettem. Végignézve, hogy a barátnőim mind a férjeikkel vannak - gyerekek a nagyszülőknél (jó Alíznál más a helyzet, de a maga módján az ő élete is sinen van), én meg egyedül, mint a kisujjam, az nem volt jó érzés. De sikerült átlendülnöm, s végül fél 4kor hagytam el a tett helyszínét :D
Az esküvő utáni hetem szabad volt. Kellett is a pihenés, de annyira nem feledkezhettem bele. Végre el kellett kezdenem a diplomám elismertetésének folyamatát. Össze van szedve minden papírom, az önéletrajzom is alakul (ezúton is köszönöm Móni és Zsuzsi közbenjárását, na meg a többi kis segítőét is). Szóval ez a része lassan rendben, s akkor mehet postára. Voltam tanfolyam ügyben is érdeklődni, szeptember végén mehetek vissza, akkor majd arról is többet tudok.
A hétvégét otthon töltöttem. Végre a laptopom is újratelepítettem (na ehhez azért kellett távsegítség) - aki legalább havonta egyszer eljátssza, annak biztos egyszerű ... én aki 3 évente max 1x, nehezen boldogul :-/
Sokat pihentem és töltődtem, pedig volt azért mászkálás is rendesen.
Kivégeztem egy könyvet is tegnap, még mindig imádom Robin Cook stílusát, bár ennek most nagyon kis kurta furcsa vége lett.
Ma pedig már a bankban rendeztem a lejáró bausparkassem ügyeit.
Most viszont már nagyon fáradt vagyok,úgyhogy ideje ágynak dőlnöm és kialudnom magam. Még talán elindítok egy filmet, aminek aztán a zümmögésén elalhatok ...
