2017. január 1., vasárnap

Átcsusszanás az új évbe

Nagyon gyorsan repül az idő. Az utóbbi heteket úgy éltem meg, mintha hosszú hónapok lettek volna, hisz annyi minden történt velem hirtelen. S most - hogy eljött az év vége és elkezdődött az új - , látom és érzem igazán, hogy ez csak egyetlen év volt, s mégis mennyi minden van mögöttem.

Karácsonykor végre lenyugodtam. Volt időm pihenni, végig gondolni az elmúlt 12 hónap történéseit, összegezni, tanulságokat levonni. 
Ismét rengeteg élmény van mögöttem, s ez az év is elég aktívan telt. Síelés, túrázás, futás, újabb csúcsok meghódítása, nyaralás a tengernél. Mellette pedig érzelmi mélységek és magasságok, párkapcsolat, barátság, munkahely. Emberek mentek az életemből, s pottyantak újak bele.

Öröm, fájdalom, mosoly, szenvedés, könnyek, küzdelem, önfeledt kacagás, boldogság. Volt itt minden.
A lényeg mégis az, mennyit tanultam. Többek között elengedést, megértést, befogadást. 

Hálás vagyok. Végtelenül hálás, minden egyes pillanatért, akár keserű volt, akár édes!
Mert ezek a pillanatok tettek azzá, aki most vagyok. 
S most boldog vagyok. Hálával és szeretettel teli. ❤

Köszönöm Neked, Nektek, kik most olvassátok e sorokat, hisz a részesei voltatok, s kísértetek az Úton, s talán kísértek is még tovább...