Caminos fiúk

Az elmúlt napok elég aktívan és eseménydúsan teltek.
A húsvéti szünet miatt kaptam néhány nap szabadságot, 3 napot otthon töltöttem, végre tevékenyen.
Tettem-vettem, ügyet intéztem, unokahúgoztam, családoztam és ez jó volt!
Hosszabb kihagyás után voltam megint futni. Ki akartam próbálni mennyit bírok, ha csak úgy, magamtól megyek, amíg az erőm tart. Persze közben már variáltam, hogy jó... legalább 1 órát. Aztán mire elértem addig, alig hiányzott a 9 km-hez, így gondoltam azt már csak megcsinálom. :) Voltak holtpontok, de büszke voltam magamra, hogy megcsináltam. 1 éve ilyenkor kezdtem el a futást és csak álmodoztam róla, hogy egyszer ennyit fogok futni, s azóta nem ez volt az első ekkora távom. Ki tudja, talán jövőre be merek majd vállalni egy félmaratont. :)

A szabadság másik fele is nagyon jól telt. Vasárnap bringázni voltunk a még mindig csudiszép Wachauban. Nem bírtam olyan jól, mint szerettem volna, de majd ebbe is belejövök. Jövő hét végén megyünk szintén bicóval az Őrségbe 4 napra. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a Vadása-tó milyen és elő jön-e néhány emlékkép abból az időből, mikor gyerekként a családdal ott nyaraltunk.
Vasárnap este megérkeztek a Caminos fiúk. Már nagyon vártam Őket és nagy örömmel töltött el, hogy Petit is megismerhettem személyesen. Jó volt ennyivel hozzájárulni az Útjukhoz! Sokat beszélgettünk, lazultunk. Úgy láttam, sikerült feltöltődniük. Hétfő este, Ati egyik ismerőse által fel tudtunk menni a Haus des Meeres tetejére, ami hatalmas élmény volt. Még a naplementét is sikerült elcsípnünk :)
 Picit csalódott voltam, hogy nem tudtam a fiúkhoz becsatlakozni egy rövidebb távra, de ma aztán sikerült őket kikísérnem Bécs határáig a következő szállásadójukhoz, Gáborékhoz. Átsétáltunk Schönbrunnon is, ahova én az év minden szakában szívesen megyek ki, egyszerűen imádom!

Schönbrunntól a Wienfluss mellett mentünk, ahol aztán Marcsi is becsatlakozott :)

Kellett ez a lelkemnek. Persze, az egyik szemem most is sír és a másik nevet. És nem mondom, hogy nyugodt szívvel, de el tudom Őket engedni most már! Gáboréknál még csaptunk egy kis görbe estét, én vagy 3x visszamentem "utoljára" megölelgetni és megpuszilgatni a fiúkat. Hazaérve pedig egy olyan ajándék várt, amire nem is számítottam és ezúton is köszönöm srácok! Persze, hogy megmutogatom mindenkinek! :) Megtiszteltetés volt veletek menni egy rövid szakaszt! :) Bárcsak Veletek tarthatnék hosszabb távon ....

A mai nap nem indult valami fényesen. Nem éreztem jól magam és dolgoznom is kellett. Ráadásul 2 kis sráccal mentem fel Kahlenbergre a Waldseilparkba. Jó kis program volt a rosszullétem és a tériszonyom mellé. De azért végigmentem velük néhány pályán. :)

Furcsa lesz visszarázódni ismét a hétköznapokba, ennyi kellemes élmény után. De ahogy a fiúk folytatják az útjukat, úgy az Élet is megy tovább. Megvannak a fordításaim, lehet egy szakasszal tovább lépni a diplomám elismertetése és a jövőm megalapozása felé :)