Jelentem, élek

Telnek múlnak a napok és én csak kapkodom a fejem.
Az utóbbi hetek elég mozgalmasak voltak. Alig voltam otthon, programhegyek Bécsben, közben pihenés, meló ezerrel és persze a tanulás. Röviden, tömören, dióhéjban :)

Na de azért picit többet gondoltam írni erről az időszakról.
Ha november, akkor beindul a kori szezon és vele együtt a karácsonyi készülődés is.
Az idő nem éppen volt késő őszi, így az ember sem tudja hova tegye magát. Persze, valahol örülünk a jó időnek, de bele is zavar az ember időérzékébe. Nagyon hirtelen jött az ősz/advent váltás. Nekem legalábbis. Ajándékok még a habokban - bár nem szoktunk nagy ügyet csinálni belőle, de hát valami apróság mindig kerül a fa alá. Egyedül onnan van karácsonyi hangulatom, hogy elkezdődött a karácsonyi nagy sütögetés, mindenhol díszbe öltözött a város, s hogy rá is tudjak hangolódni, bekészítettem megszokott, kedvenc kis karácsonyi dalaimat.

Még szeptemberben beadtam a diploma honosításhoz szükséges papírokat, s ezzel el is indítottam a folyamatot. azt gondoltam, picit kitolom a tanulási időt és nyerek néhány hetet, azonban a különbözeti jogvizsgát mindenképpen a papírok beadásától számított 4 hónap múlva le kell tenni. Ami az én esetemben január 8. lesz. Szóval november elején gőzerővel nekiálltam az anyagnak. Most már nagyjából végigküzdöttem magam rajta, még itt ott szükségeltetik némi fordítás/szótárazás, de már lassan neki eshetek a memorizálásnak.
Kemény lesz, de meg fogom csinálni, tudom, érzem. :)

Ezek mellé persze be kellett iktatni a kikapcsolódást is, különben megzizzennék.

Hetek óta nem voltam otthon és most érzem is, hogy kimerültem. Sok volt ez az időszak. Tanulás, meló, szórakozás és persze közben hagytam magamra is időt, mégis elfáradtam, mind testileg, mind lelkileg. A lelkemet magam igyekszem a helyére varázsolni, a testi felfrissülésben pedig masszőrök segítettek. Mariann, ha olvasod, innen is üzenem, hogy újjá éledtem! Nagyon nagyon kellett az a fél óra elgyötört hátamnak! Mindenkinek meleg szívvel ajánlom: http://www.massage-m.at/

Múlt héten visszatért Ati a zarándok útjáról, őt fogadtam, vele és a baráti társasággal csináltunk programokat. Jó volt őt újra látni, beszélgetni. Bár ez utóbbira annak ellenére nem jutott sok idő, hogy ha ki is mozdultunk, többnyire együtt tettük. Mindenki ezer kérdéssel bombázta, persze ő is kíváncsi volt mindenkire, s mire mi eljutottunk odáig, hogy beszélgethetnénk, őt is "leszívta" a sok új impulzus és én is lefáradtam - én közben azért dolgoztam is. S egy egy komolyabb hangvételű beszélgetésbe nem lehet úgy belekezdeni, hogy 'most van 10 percem, csapjunk bele'. Készültem rá, mégis minden olyan gyors volt, elröppent ez az 1 hét. Mivel ő is előlépett masszőrré, immáron hivatalosan papírkája is van róla, megengedtem neki, hogy gyakoroljon rajtam. :D Na jó, inkább kihasználtam. :) De nagyon kellett! Főleg a tegnapi izomlázamra - azért csak 6 meccsünk volt szombaton és nem szoktam én ilyen megterheléshez. Ati, innen is köszönöm!

Ha már felhoztam, hétvégén volt a frizbi versenyünk. Nem igazán tudtam, mire számítsak. De azt nem gondoltam, hogy ennyire erős csapatokat fogunk kapni, hogy inkább a lelkesedésünk visz majd előre, mint a sikerélmény. Persze, lehetett volna jobban csinálni. Mit ne lehetne?! De mi önmagunk szórakoztatására játszottunk mindig és azt gondolom, a csapat nagy része azért a vereségek ellenére is élvezte a megmérettetést. Jó hangulat volt, az idő is viszonylag kegyes volt hozzánk - csak időnként szemerkélt az eső. Az estét pedig egy kellemes vacsival zártuk a kellemetlen pincér ellenére is. Azon az estén pedig egy új kifejezést is tanultunk: dem ist eine Laus über die Leber gelaufen. (http://www.geo.de/GEOlino/mensch/redewendungen/deutsch/jemandem-ist-eine-laus-ueber-die-leber-gelaufen-55574.html)

Az elmúlt időszak megint sok dolgot indított el, sok gondolat, érzés motoszkál most bennem. Felelevenedett bennem sok sok emlék, élmény, amit az elmúlt 1 év hozott magával. Amiket majd szép sorban le is rendezek, helyére teszek megint, minden csak idő kérdése.
IDŐ ... hm. Arra rájöttem, hogy az idő mindennél fontosabb. S korábban, mikor azt hallottam, hogy az idő milyen értékes, nem értettem. Most rájöttem, hogy igen. Az idő ÉRTÉK. Nem mindegy, hogy kinek, mennyi időt adsz az életedből. S ennél értékesebb dolgot azt gondolom nem is lehet adni. Minden perc ajándék!

S amit majdnem kifelejtettem, de az életem meghatározó élménye marad, hogy november 9-én volt 1 éve, hogy ismerem a bécsi baráti társaság magját. Általuk ismerhettem aztán meg a többieket, amiért nem tudok elég hálás lenni. Örülök, hogy a tagja lehetek, örülök, hogy befogadtak, hogy szerves része lehetek a társaságnak. Sok értékes embert ismerhettem meg, akiktől a mai napig nagyon sokat tanulhatok. Köszönöm Nektek, bécsi csipet csapat! :)